Kérdezhetnénk, mire ez a nagy komolyság egy ilyen gyönyörű hosszú hétvégén, amikor inkább azon kellene tépelődnöm, hogy mihez is kezdjek a rám szakadt nagy szabadsággal… Menjek be a városba, üljek le egy teraszra és élvezzem a napsütést, fogjak egy könyvet (például azt az egy szerencsétlen ABC gyilkosságokat, aminek hónapok óta nem sikerült a végére érnem), […] Tovább

Amióta beköltöztünk, azon gondolkodom egyfolytában azon kívül, hogy miért nincs még gyerekem, hogy hová illan el minden időnk… Én tök úgy képzeltem, hogy majd minden este az étkezőben ülök és kreatívkodok. Például lenne még 4, azaz négy darab lámpabúra, amit be kellene vonnom (plusz egy, amit a babának ígértem ajándékba – mármint a barátnőmének). Nálam […] Tovább

Ha a szomszéd kislány ilyen jól rátapintott a lényegre: miért is nincs nekem gyerekem és/vagy vagyok férjnél? Így, majd’ 30 évesen talán joggal is érkeznek a kérdések, még egy négyévestől is… Ha már neki nem tudtam kimagyarázni, mert egyértelműen nem izgatta a dolog, boncolgassuk csak a témát nagyobb közönség előtt. Miért is? 6-7 éves koromig […] Tovább

A Hippiéknél tett első és eddig egyetlen látogatás óta túl sok dolgunk nem volt velük. Határozottan nem annyi, mint Dirksnével, aki napi rendszerességgel, van, hogy naponta többször is, látogatja szerény hajlékunkat, ösztönöz bennünket a kertészkedésre – ha tetszik, ha nem – , osztogat lámpákat, képeket, néha bókokat, egyszóval jelen van az életünkben. Hippiékkel a látogatás […] Tovább

Minden évben elérkező drámai 24 órát tölthettem pasival, a (saját) születésnapját. Amióta ismerem, minden születésnapot megelőző és követő egy hetet mély depresszióban tölt . A dolog kezdődik azzal, hogy engem minden évben szekál a korommal – egy évben születünk, én négy hónappal korábban. Tehát négy hónapon keresztül hallgathatom, hogy én milyen vén szipirtyó vagyok, ő […] Tovább

Aggódó olvasóim megnyugtatása végett, örömteli bejelntenivalóm van: nem, nem kérték meg a kezem és nem, nem vagyok terhes Dirksné kedvel bennünket! Szombaton, amikor pasinak sötétetedés után jutott eszébe, hogy valamit még befúrnjon a Dirksnével közös falba, idős szomszédnénik egy pillanat alatt az ajtónk előtt termett, hogy érdeklődjön hogylétünk felől. Én rögtön pánikba estem és zavarba […] Tovább

Elkészült a “lambrizáció”! Ami azt jelenti, hogy az előszoba teljes díszben tündököl! Nem is volt más hátra, mint “csupán” lefesteni, s e nemes feladat rám hárult, mert pasi nem szeret (és nem tud) festeni. Én viszont az utóbbi időben annyit forgattam fanatikusan az ecsetet, hogy kiújult a 15 éve nem tapasztalt ínhüvelygyulladás a csuklómban és […] Tovább

Legutóbb felvázoltam utcánk szociológiáját. Van a 91 éves kulcsfigura, Dirksné, az utca Magdi anyusa, a térfigyelő rendszer, aki az egész utca véleményét formálja. És vannak ugye Hippiék, akik meg pont tesznek mindenki, de leginkább Dirksné véleményére. Mi meg éppen a két szélsőség közé költöztünk, mint halmozottan hátrányos helyzetűek, mert, ha nem lenne elég az utcabeliek […] Tovább

Beköltöztünk! Nem is ment olyan nehezen az egész, őszintén szólva, arra számítottam, hogy csak azután tudok majd bejelentkezni, hogy pasival túlvagyunk a párterápiás foglalkozásokon, de egyáltalán nem volt rá szükség, sőt, feszültségektől mentesen zajlott az egész! Pasi is csak két autót nyomott meg a bérelt kisbusszal, azt is egy nekifutásból! A busznak semmi baja nem […] Tovább

Nagy nap lesz a holnapi! Először is, megkezdjük, jól megérdemelt három (!) hetes és egy napos szabadságunkat! Azért megérdemelt, mert idén, sőt, egy hónapon belül, már kétszer költöztünk (Fapiacról ki, barátokhoz egy hónapra be). Másodszor, holnap vesszük át új álomotthonunk kulcsát, amire már hetek óta várunk. Végül pedig, abszolválni fogjuk az egy hónapon belül lebonyolított […] Tovább